Két nap, négy autó - Toyota Yaris 1.3 Terra gyorsteszt - 1. nap

Úgy alakult, hogy a hétvégén kétszer is volt alkalmam tesztvezetni a 2005-ben bemutatott Toyota Yaris-t, mivel nyílt hétvége volt a Toyota szalonokban.

Már hónapok óta kinéztük kedvessel a Toyota 2006. januárjától forgalmazott, megújult kisautóját, mely tele van minden jóval, praktikus, biztonságos, jól variálható a csomagtere, mivel az eredetileg elég kicsi, ellenben a kocsi nem túl olcsó. Szóval Kedvessel szombaton Kiskunhalasra menet betértünk a pécsi Toyota-szalonba. Az eladók nagyon készségesek, kedvesek, korrektek voltak. Először az beltérben lévő szürke kisautóba ültünk be, kipróbáltunk mint rajta, amit indítókulcs nélkül ki lehet. Variáltuk az üléseket, nyitogattuk a tárolórekeszeket (van belőle jó sok) és csapkodtuk az ajtókat. :-)


... nyitogattuk a tárolórekeszeket (van belőle jó sok) ...

Aztán beültünk egy holdfényezüst színű 1.3-as Terra felszereltségű 5 ajtósba. Az eladó srác két sarokkal arrébb egy kihalt parkolóba állva adta át a helyét. Az ülés beállítása után majdnem ráindítottam a kocsira, annyira halk az alapjárata. Ezen még a rádió lekapcsolása sem segített. Tényleg halk a kocsi. A műszerfal közepére rakott digitális és 3D-s kijelző kifejezetten jól használható. Nagy a numerikus kilóméterszámláló, és jól látható sokdioptriás szememnek a fordulatszámláló imitált-analóg pálcikái is. Érdekes, hogy az anyósülésből, illetve hátulról nézve viszont sokkal nagyobb, torzított méretű látványt kap az ember a kijelzőről. A 3D lényege tehát itt az, hogy a vezető látja mégis legjobban a középre rakott kijelzőt. Talán még könnyebb is rátekinteni, mint a kormány küllői közötti számlapokra, hiszen kisebb fej/szemmozgás kell az adatok megállapításához. Kedves szerint hátul nem valami kényelmes ülni, mivel túl magasan vannak az utasok. Ezen egy kicsit segít talán az, ha a hátsó üléssor háttámláját hátrább döntjük, az ülést pedig 10-15 centivel előrehúzzuk, hiszen még ekkor is kényelmes hely marad a hátúl ülőknek (legalábbis magam mögött).

Persze minden nagyon furcsa volt, hiszen alig néhány órával azelőtt szoktam át a 18 éves Renault 5-ről, apu 9 éves Daewoo Lanos-ára (mindkettő 1400 cm3), - melyet a hosszú útra kértem kölcsön - erre most egy modern, szervós, pöpec kis kezesbáránnyal van már dolgom. A kormányzás nagyon egyszerű, persze könnyen hozzá tudnék szokni, hogy nem izomból kell tekerni a kormányt, azonban a kocsit kétszer is sikerült lefullasztanom, talán a sokkal finomabb kuplung és gázpedál miatt. A váltót elég egy ujjal mozgatni, persze én úgy váltottam vele először sebességet, mint ha Ikarus-t vezetnék.

Pécsen a városban mentünk pár kilométert (valahol a bányászváros környékén), dombra fel-dombról le, hegyi utakról le, négysávosra vissza. Különösebben gyorsítgatni persze nem volt lehetőségem, hiszen a szombat délelőtti forgalom ezt nem tette lehetővé, de a jól fogó fékeket volt szerencsém kipróbálni. Már első érzetre is biztonságos, jól használható városi autónak ismertem meg a Yaris-t. (Ja, és ajándékként a tesztvezetésért egy zöld Yaris feliratos esernyőt is kaptunk...)

Visszaülve a dévúba olyan volt, mintha egy kamiont próbálnék megmozdítani. Nem mondom, hogy a Lanos rossz autó, csak tizenévvel ezelőtt készült egy másik célközönségnek. Hiába nagyobb kocsi, egy modern Yaris könnyen zavarba tudja hozni őt.

(a képeken a legnagyobb Exe felszereltségű változat látható)

Folyt. köv.