Találkozás Stinggel - Englishman Budapesten
És ha már zene és Sting, akkor eszembe jut, hogy 2004-ben személyesen is sikerült találkozni hősünkkel. Egy rajongói üzeneteket tartalmazó könyvet készítettünk a számára, és az ingyenes T-Mobile koncert előtt 1 órával néhány szerencsés társaságában találkoztunk vele a Backstage-ben. A lenti kép is ott készült:
Sting, Greg, Attis, Zoli - 2004.06.05, Budapest, Felvonulási tér, Backstage
"...Ahogy mellénk ért, Greg átadta Stingnek a Fanbook-ot, és elmondta, hogy a magyar rajongói klub ezzel az ajándékkal szeretne tisztelegni az énekes előtt. Greg megemlítette, hogy 4 évvel ezelőtt is készítettek neki egy hasonló ajándékot. Az énekes bólogatva válaszolt, amint elkezdte lapozgatni a különös ajándékot. Ahogy a könyv első lapjain haladt előre, Greg folyamatosan tolmácsolta a lapokon látható dolgokat Stingnek. Jót derültünk mindannyian, amikor az első rajongói üzenethez érve Sting elismerően csettintett, amint meglátta az uruguay-i M
aria fényképét. A kezünkbe készített könyvek és fotók aláírásra vártak. Sting rögtön kezébe vette az elé készített filctollat, és gyorsan aláfirkantotta Greg kezemben tartott Broken Music könyvét, valamint az alatta lévő fordítást is. Stingnek fel is tűnt a két könyv közötti különbség, amikor rámutatott az amerikai kiadás barnás, újrafelhasznált lapjaira. A könyv aláírásakor rákérdezett arra, hogy hogyan sikerült a magyar fordítás. Természetesen - diplomatikusan - dícsértük a magyar kiadást is! Amikor Sting elém lépett, rövid habozás után bemutatkoztam neki: "Hi, my name is Attila Máté!" Sting aláírta az én könyvemet is a jól ismert - és már tízezerszer elismételt - kézmozdulattal, azonban én előre látóan még otthon a Széttört zene lapjai közé rejtettem egy c
etlire leírva a becenevem. Gyorsan meg is kértem Stinget, hogy legyen szíves és azt is írja oda (A könyveknél ugye így szokás!). Sting lebetűzte a nyomtatott cetliről, hogy "To Attis". Miközben a nevemmel foglalatoskodott, én épp azon voltam, hogy elmondjam neki, hogy a Sting.hu szerkesztője vagyok, de valahogy nem sikerült normálisan megfogalmaznom a mondatomat neki, és épp talán csak az "I am"-ig juthattam el, amikor a filctollat visszaadva Sting megjegyezte: "Attila, the Hun!". Ezen annyira megrökönyödtem, hogy egy széles vigyorú "Yes!"-t tudtam csak kimondani befejezetlen mondatom helyett. Sting megjegyzése természetesen jó kis derültséget okozott a teremben..."
A teljes beszámoló elolvasható ezen a honlapon:
[Love2.Sting.hu - Send Your Love To Sting! 2004]
[További képek itt!]
))
aria fényképét. A kezünkbe készített könyvek és fotók aláírásra vártak. Sting rögtön kezébe vette az elé készített filctollat, és gyorsan aláfirkantotta Greg kezemben tartott Broken Music könyvét, valamint az alatta lévő fordítást is. Stingnek fel is tűnt a két könyv közötti különbség, amikor rámutatott az amerikai kiadás barnás, újrafelhasznált lapjaira. A könyv aláírásakor rákérdezett arra, hogy hogyan sikerült a magyar fordítás. Természetesen - diplomatikusan - dícsértük a magyar kiadást is! Amikor Sting elém lépett, rövid habozás után bemutatkoztam neki: "Hi, my name is Attila Máté!" Sting aláírta az én könyvemet is a jól ismert - és már tízezerszer elismételt - kézmozdulattal, azonban én előre látóan még otthon a Széttört zene lapjai közé rejtettem egy cetlire leírva a becenevem. Gyorsan meg is kértem Stinget, hogy legyen szíves és azt is írja oda (A könyveknél ugye így szokás!). Sting lebetűzte a nyomtatott cetliről, hogy "To Attis". Miközben a nevemmel foglalatoskodott, én épp azon voltam, hogy elmondjam neki, hogy a Sting.hu szerkesztője vagyok, de valahogy nem sikerült normálisan megfogalmaznom a mondatomat neki, és épp talán csak az "I am"-ig juthattam el, amikor a filctollat visszaadva Sting megjegyezte: "Attila, the Hun!". Ezen annyira megrökönyödtem, hogy egy széles vigyorú "Yes!"-t tudtam csak kimondani befejezetlen mondatom helyett. Sting megjegyzése természetesen jó kis derültséget okozott a teremben..."A teljes beszámoló elolvasható ezen a honlapon:
[Love2.Sting.hu - Send Your Love To Sting! 2004]
[További képek itt!]
1 komment
Végre ismét egy nagyszerű esemény tanúi lehettek a nagyatádiak. Február 9-én a Fogi Art színháztársulata mutatta be a Művház egyre ritkábban használt deszkáin az Egy csók és más semmi c. zenés vígjátékot.
60-hoz, mint a 30-hoz, de azért szép számmal voltak fiatalabbak is a ritka városi eseményen. Tehát fiatal és idős végre fel tudta venni régóta rejtegetett ünnepi ruháját, hogy megmutassa a városiaknak, és pacsuli))
